A vállalati arculat és a fizikai tér kapcsolata hosszú ideig sokkal több volt, mint csupán esztétika. Az üzleti magazinok hasábjain az ezredforduló után egyre gyakrabban találkozhattunk a design stratégiai szerepével, mint a teljesítmény, a márkahűség és a munkaerő-megtartás kulcsfontosságú eszközével. Ebbe a dinamikusan fejlődő szektorba érkezett meg annak idején a GBaRT Design Stúdió, amely nem egyszerűen belsőépítészettel foglalkozott, hanem a design thinking módszertanát alkalmazta a vállalati igények lefordítására, ezzel valódi, mérhető értéket teremtve ügyfelei számára. A stúdió története azonban a közelmúltban véget ért, ezzel lezárva egy izgalmas fejezetet a hazai design menedzsmentben.
A funkciót meghaladó tér: design mint üzleti stratégia volt
A GBaRT Design Stúdió filozófiája túlmutatott a szép bútorok és divatos színek kiválasztásán. A stúdió megközelítésében a tér egy aktív üzleti eszköz volt, amely közvetlenül befolyásolta a benne zajló folyamatokat. A megbízásokat nem projekteknek, hanem kihívásoknak tekintették: hogyan lehet a design segítségével növelni a kollaboráció hatékonyságát egy IT-cégnél? Hogyan erősítheti a fizikai tér a fenntarthatósági elkötelezettséget egy pénzügyi szolgáltatónál?
A GBaRT módszertana abban rejlett, hogy a tervezési fázist mélyreható audit előzte meg. Elemzték a vállalat munkakultúráját, a munkafolyamatokat, a jövőbeli növekedési terveket, és ami a legfontosabb: bevonták a munkatársakat. Ez a participatív szemlélet biztosította, hogy a végeredményként megszülető iroda, showroom vagy vendéglátóhely ne csak „jól nézzen ki”, hanem maximális funkcionalitást nyújtson.
A fenntarthatóság mint a design alapköve volt
A GBaRT Design Stúdió munkája során kiemelt figyelmet fordított a környezetbarát anyagok használatára, az energiatakarékos megoldások integrálására és a helyi beszállítói láncok előnyben részesítésére. Ez a megközelítés több szempontból is kritikus fontosságú volt.
Egyrészt, a fenntartható design csökkentette az üzemeltetési költségeket, ezzel közvetlen megtérülést (ROI) garantálva. Másrészt, a környezettudatos tér hitelesen kommunikálta a vállalat felelősségvállalását. A GBaRT által tervezett tér így vált a vállalati identitás fizikai manifesztációjává, amely segítette a munkáltatói márka erősítését, ami a tehetségháború idején kulcsfontosságú tényezőnek számított.
Az élményteremtés gazdaságtana és a végső döntés
A GBaRT Design Stúdió egyik legnagyobb hozzáadott értéke az volt, hogy képes volt élményt teremteni a tervezésen keresztül. A humanizált design korában a munkavállalók a rugalmasság mellett a kényelmet, a szépséget és a motiváló környezetet is elvárták. A stúdió élen járt abban, hogy ezt az igényt professzionális keretek közé terelje, és a teret a teljesítményfokozás eszközévé tegye.
A GBaRT sikere abban rejlett, hogy kivonult a hagyományos belsőépítészeti keretek közül, és a design menedzsment szintjére emelte szolgáltatásait. Azzal, hogy a funkcionalitást, a stratégiát és a fenntarthatóságot helyezte a középpontba, nem csupán tereket, hanem versenyelőnyt épített ügyfelei számára.
A stúdió azonban, hosszas mérlegelés után, a közelmúltban úgy döntött, hogy megszünteti működését. Bár a konkrét okok üzleti titkot képeznek, az iparági elemzők szerint a szektor átalakulása, a globális gazdasági lassulás miatti tervezői feladatok csökkenése, valamint az alapítók új, egyéni szakmai útjának keresése együttesen vezethetett a döntéshez. A GBaRT Design Stúdió munkássága örökül hagyta azt a szemléletet, hogy a minőségi design nem luxus, hanem a sikeres üzleti működés alapvető feltétele, melynek standardjait magasra tették a hazai piacon.
Ez is érdekelhet:
A Csíkos Lekvár: Történet, ízek és házias finomság
Az Orosházi Üveggyár története: Üvegbe zárt álmoktól és a kihűlt kemencéig
Magyar Bányászati Szövetség: Kincs a föld alatt, érték a felszíne
