Csoportos beszedési megbízás: megéri vagy sem?

Csoportos beszedési megbízás

A csoportos beszedési megbízás azt jelenti, hogy a bank automatikusan levonja a pénzt a számlánkról, amikor érkezik egy számla. Sok embernek kényelmes, de lehetnek buktatói is.

Miért jó a csoportos beszedési megbízás?

A legnagyobb előnye, hogy időt spórol. Nem kell minden hónapban emlékezni a számlák befizetésére, mert minden automatikusan történik. Ez különösen hasznos, ha sok rendszeres számlánk van, mint a villany, gáz, telefon vagy biztosítás.

Mivel a rendszer magától működik, ritkábban felejt el az ember fizetni. Ez azt jelenti, hogy kevesebb késedelmi díjat kell fizetnünk, és nem kapcsolják le a szolgáltatásokat sem. Ráadásul nem kell sorban állni a postán vagy csekkekkel bajlódni.

Mik lehetnek a hátrányai?

A fő probléma, hogy kevesebb a ráhatásunk arra, mi történik a pénzünkkel. Ha egy cég rosszul számláz, a bank akkor is levonja a pénzt, és csak utána tudunk reklamálni. Ez bosszantó és időigényes lehet.

Előfordulhat az is, hogy egy régi előfizetésről megfeledkezünk, de a csoportos beszedés továbbra is vonja a pénzt. Vagy ha nincs elég pénz a számlánkon, sikertelen lesz a fizetés, ami késedelmi díjjal járhat.

Bár ritkán, de a cégek is hibázhatnak a számlázásban, és a rossz összeget vonják le. Ilyenkor plusz munkával jár a hiba rendezése.

Hogyan állítsuk be a csoportos beszedést?

Ha fenti szempontok alapján úgy döntünk, ez lesz számunkra a megfelelő fizetési mód, akkor nincs más hátra, be kell állítani a bankszámlánkon.

A csoportos beszedés beállítása ma már egyszerű, és a legtöbb banknál online is megoldható az internetbankon vagy a mobil appban.

Milyen adatokra van szükség a szolgáltatótól?

Mielőtt elkezdjük, szükségünk van néhány fontos adatra a szolgáltatótól. Ezeket általában a számlán vagy a szerződésben találjuk meg.

Az első a szolgáltató azonosítója, amit beszedő azonosítónak is neveznek. Ez egy egyedi kód, ami általában „A” vagy „E” betűvel kezdődik. A másik fontos adat az ügyfélazonosítónk, amit a szolgáltató használ arra, hogy beazonosítson minket. Ez lehet fogyasztói azonosító, szerződésszám vagy folyószámlaszám. Végül ellenőriznünk kell, hogy a számlán szereplő nevünk és címünk megegyezik azzal, amit a banknak megadunk.

Hogyan állíthatjuk be?

A beállításra többféle módunk van. A legkényelmesebb az online út az internetbankon vagy a mobil appban. Ha valamilyen okból ez nem megy, mehetünk személyesen a bankfiókba, vagy egyes bankoknál telefonon is intézhetjük.

Lépések az online beállításhoz

Bár minden banknál kicsit másképp néz ki a felület, a lépések hasonlók. Először bejelentkezünk az internetbankba vagy a mobil appba. Aztán megkeressük a csoportos beszedésekkel kapcsolatos menüpontot, ami lehet „Megbízások”, „Fizetések” vagy hasonló néven.

Kiválasztjuk azt a bankszámlát, amiről szeretnénk, hogy vonják le a pénzt. Ezután beírjuk a szolgáltatótól kapott adatokat: a beszedő azonosítóját és az ügyfélazonosítónkat. Megadjuk a nevünket és címünket is.

Itt van egy fontos lépés, amit érdemes megtenni: beállíthatunk egy összeghatárt. Ez azt jelenti, hogy megmondjuk a banknak, maximum mennyit vonhatnak le egy hónapban. Ha a szolgáltató ennél többet akar levonni, a bank visszautasítja. Ez véd minket a téves vagy túl magas számlázástól.

Megadhatunk egy kezdő és egy végdátumot is. A kezdő dátum az, amikortól jogosult a szolgáltató a levonásra. A végdátum opcionális – ha nem adjuk meg, a megbízás addig érvényes, amíg nem töröljük.

Mielőtt jóváhagyjuk, alaposan ellenőrizzük az összes adatot. Egyetlen elgépelés is gondot okozhat. A végén jóváhagyjuk a megbízást, amihez általában egy biztonsági kódot kell beírnunk SMS-ből vagy a mobil appból.

Amit még tudni kell

A beállítás után nem azonnal kezd működni a rendszer. Az első sikeres levonásig akár 1-2 hónap is eltelhet, ezért az első néhány számlát érdemes még a régi módon befizetni.

Fontos rendszeresen megnézni a bankszámlakivonatot, hogy minden rendben van-e, és a levont összegek megegyeznek a számlákon szereplőkkel.

A már beállított csoportos beszedéseket bármikor módosíthatjuk vagy törölhetjük online vagy a bankfiókban. Érdemes időnként átnézni őket, és letiltani azokat, amiket már nem használunk.

Arra is figyeljünk, hogy a levonás napján legyen elég pénz a számlán, különben sikertelen lesz a fizetés, és késedelmi díjat kell fizetnünk.

Ha bármilyen kérdésünk van vagy problémába ütközünk, forduljunk a bankunk ügyfélszolgálatához. Ők pontosan tudják elmagyarázni, hogyan működik az ő rendszerük, és hogyan tud zökkenőmentesen működni a csoportos beszedési megbízás.

 

Milyen más lehetőségek vannak a számlák fizetésére?

Banki átutalás

Ez a leggyakoribb alternatíva. Az internetbankon vagy a bank appján keresztül utaljuk át a pénzt. Itt mi döntjük el, mikor és mennyit fizetünk. A hátránya, hogy minden hónapban külön kell gondolkodni rajta, és könnyen el lehet felejteni.

Online kártyás fizetés

Egyre több cég honlapján lehet bankkártyával fizetni. Ez gyors és kényelmes, de nem minden szolgáltatónál elérhető még.

Csekkes fizetés

A régi, bevált módszer. A postán vagy a bankban fizetjük be a csekket. Előnye, hogy nem kell hozzá bankszámla, de  a többi megoldáshoz képest nagyon kényelmetlen és időigényes.

Készpénzes fizetés

Néhány szolgáltatónál, például a telefonosnál vagy a közműnél lehet készpénzzel fizetni az ügyfélszolgálaton. Szintén nem kell hozzá bankszámla, de kevés helyen lehet így fizetni.

Válasszuk a csoportos beszedési megbízást?

Ez attól függ, mi a fontosabb nekünk. Ha szeretjük, hogy minden automatikusan megy, és bízunk a szolgáltatókban, akkor a csoportos beszedés jó választás. A biztonság kedvéért rendszeresen nézzük át a bankszámlakivonatot, hogy minden rendben van-e.

Ha viszont szeretjük kézben tartani a pénzügyeinket, és minden fizetésről külön akarunk dönteni, akkor jobb az átutalás vagy az online fizetés.

Azoknak, akiknek nincs bankszámlájuk, marad a csekk vagy a készpénzes fizetés.

Bármelyiket is választjuk, fontos rendszeresen ellenőrizni a számlákat, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések.

 

Ez is érdekelhet:

Mit csinálnak valójában az ügyvédi kamarák? – Kis bevezető az ügyvédi önkormányzatiságba

A médiajog jelentősége és a Médiajog Figyelő szerepe